Zsarnó (szlovákul Žarnov) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2001-ben 414 lakosából 310 magyar és 104 szlovák volt. A lakosok többsége magyar nemzetiségű.
Tartalomjegyzék[elrejtés] |
Kassától 30 km-re délnyugatra a Bódva bal partján a magyar határ mellett fekszik.
A régészeti leletek tanúsága szerint területén a paleolit, a neolit korban, majd később a hallstatt és a római korban is éltek emberek. A mai települést 1332-ben említik először, Torna várának uradalmához tartozott, majd helyi nemesek birtoka volt. 1427-ben 28 portája adózott. 1660-ban 11 család élt a faluban. 1828-ban 89 háza és 811 lakosa volt, akik főként földműveléssel, mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint " ZSARNÓ. Magyar falu Torna Várm. lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Tornához 1/2 mértföldnyire; határja jó búzát; és rozsot terem, fája elég van." [2]
Fényes Elek szerint " Zsarnó, Abauj-Torna v. magyar f. a Bodva mellett, Tornához keletre 3/4 mfdnyire: 365 kath., 381 ref., 39 zsidó lak. Ref. anya- és kath. fil. egyház. Több uri lakások. Első osztálybeli határ. F. u. Jakabfalvy, Fáy, Pap, Szendrey s. m. Ut. p. Meczenzéf." [3]
Abaúj-Torna vámegye monográfiája szerint "Zsarnó, 86 házzal és 512 magyar lakossal. Postája és távirója Torna. A község róm. kath. templomát 1822-ben Koós Károly épittette. A ref. templom 1810-ben készült. Itt van Koós József nagybirtokos, a régi Torna-vármegye volt alispánjának kastélya, mely a Bódva-völgy fölött mintegy 60 méter magas dombtetőn áll és gyönyörü kilátást nyújt a Bódva-völgyén át Szepsi, Torna, a szádelői és áji völgy felé. A kastélyt Koós Károly építtette 1822-ben. Kies fekvésü parkjában, melyet a Bódva szel át, egy 30 méter mély elzárt barlang van, továbbá egy sziklába vájt remetelak az eremitázsokban szokásos kőpaddal és tüzhelylyel. Ez üregben emberi csontmaradványokat találtak. A kerti kápolnában a tulajdonos egy 1520-ból való zászlót és oltárdiszt őriz, melyek a késmárki Thököly-vár kápolnájából származnak. A sárosi Rákóczy-várból egy aranyozásokkal diszitett karosszéket és egy sisakot találunk itt, továbbá számos régi fegyvert, czimert és egyéb érdekes régiségeket, képeket, térképeket. Koós József birtokához tartozik még az itteni fekete márványbánya és a homokbánya, melynek homokját a dernői és meczenzéfi vasöntők használják." [4]
1910-ben 520, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és1944 között Magyarországhoz tartozott. A háború idején a falut súlyos károk érték. 1946-ig kőbánya és malom, 1955-ig fűrésztelep működött a településen.